2017. június 23., péntek
Kutyatartás társasházban
2011. január 10. | Utolsó módosítás: 2011. január 10., hétfő, 16:55
Az együttélési szabályok egyik legérzékenyebb területe - különösen társasházi lakóközösségek esetében - az állattartásra, ezen belül is az ebtartásra vonatkozó előírások betartása.
   

Hazánkban nincs egységes ebrendelet, a szabályozás
az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. 

Talán megkockáztatható az a kijelentés, hogy a kutyások többsége ismeri és betartja az ebtartás alapelvét, követelményeit, nevezetesen, hogy az állat tartása és gondozása során a kedvencünk által okozott zaj, szagártalom, illetve egyéb szennyeződés szomszédunk és a lakóépületben élő többi lakó egészségét, nyugalmát és testi épségét nem veszélyeztetheti. A lakóházon belüli állattartás ennél részletesebb szabályaival persze mar kevesebben vagyunk tisztában, noha azok alaposabb ismerete nemcsak a felelős kutyatartók számára lenne hasznos, hanem azoknak is, akiknek nyugodt lakhatását egy renitens kutyatulajdonos teszi elviselhetetlenné.

A hazai jogszabályi környezetben nincs egységes ebrendelet, amely minden kutyatartóra nézve azonos követelményeket fogalmazna meg. Tény, hogy az állatvédelmi törvény és egyes jogszabályok tartalmaznak a kutyatartásra is érvényes általános alapelveket, ugyanakkor az állattartók a rájuk irányadó speciális rendelkezéseket csak a helyi önkormányzati rendeletekben, illetve saját társasházuk házirendjében találhatják meg.

Némi túlzással tehát a kutyatartás a helyi önkormányzati rendeletek szintjén került szabályozásra, és ebből adódóan hány település, annyiféleképpen került az ebtartás - így különösen az egy lakáson belül tartható ebek száma és a lakóépület területére is érvényes póráz-, illetve szájkosárviselés rendje - megregulázásra. E rendezetlen állapotot jól tükrözte, hogy Budapest egyes kerületei is lényegesen eltérő feltételeket fogalmaztak meg saját ebrendeleteikben.

A kaotikus viszonyok felszámolása céljából a Magyar Önkormányzatok Szövetsége 2008. december végén egységes ebtartási mintarendeletet tett közzé, és azt mint ajánlást megküldte valamennyi önkormányzat részére, hogy egységesítsék a kutya- és macskatartás helyi szabályait. Állami, kormányzati szintű egységes szabályozás nem jött tehát létre, ugyanakkor számos önkormányzat megfogadta a mintarendeletben foglaltakat, és ennek eredményeként mára a legtöbb hazai településen azonos vagy szabályozási elveiben nagyon hasonló az ebtartás feltételrendszere.

A mintarendelet ajánlása szerint családi házakban három, míg lakásokban egy 65 cm feletti vagy két ennél kisebb ebet (és azok szaporulatát 3 hónapos korig) lehet engedélyezni. Fontos jogbiztonsági követelmény, hogy a helyi ebrendelet nem lehet visszaható hatályú, azaz ha a rendelet megalkotásakor az engedélyezettnél több kutyával rendelkeznénk, akkor azok életük végéig meg nálunk maradhatnak. Az egyedszám-maximalizálás kapcsán a mintarendelet lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy egyedi esetekben a polgármester engedélyezhesse az előírt létszámnál több eb tartását, sőt a lakók közötti jogvita megelőzése érdekében az önkormányzati rendelet a polgármesteri engedély feltételéül szabhatja a közvetlen szomszédok legfeljebb 75 százalékának hozzájárulását is. Ahol a helyi önkormányzat él ez utóbbi lehetőseggel, ott elő kell írni, hogy a szomszéd a hozzájárulásának megtagadását indokolni köteles és indokaiban valószínűsítenie kell, hogy az ebtartás számára miért okoz szükségtelen zavarást, miért nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak. Az állattartók nyilvántartásba vétel céljából kötelesek a kutyájukat bejelenteni a jegyzőnek, az állatvédelmi vagy állattartási szabályok megszegése eseten a jegyző az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja, továbbá ha támadó vagy kiszámíthatatlan természetű kedvencet tartanánk, úgy a lakásunk bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető tábla kihelyezéséért felelősek vagyunk.

A fentieket összefoglalva fontos tehát kihangsúlyozni, hogy a ránk vonatkozó kutyatartási szabályokat a lakóhelyünk szerinti települési önkormányzat ebrendeletéből ismerhetjük meg, amely általában interneten is könnyen elérhető. Valamennyi ebrendelet tekinteteben fontos kiemelni, hogy ha az abban foglalt ebtartási szabályokat nem tartjuk be, úgy a környezetünkben élők a jegyzőtől akár az ebtartásunk korlátozását vagy megtiltását is kérhetik. Egyéb esetben, ha kedvencünk más indokból (pl. zaj vagy bűzhatásával) zavarná szomszédaink nyugalmát, akkor utóbbiak birtokvédelmi eljárást indíthatnak ellenünk. A birtokvédelmet, azaz a zavarás megszüntetését az érintettek a zavarástól számított egy éven belül a jegyzőtől, míg egy éven túl az illetékes bíróságtól kérhetik.

A társasházak a szervezeti-működési szabályzatuk részét képező házirendjükben tovább szigoríthatják az ebtartás feltételeit. Társasházi lakóingatlan vásárlása előtt célszerű tehát átolvasni az adott épület házirendjét, illetve ha a lakógyűlés utóbb módosítaná aránytalanul szigorúan a házirend ebtartási passzusait (pl. teljes egészében kizárná a kutyatartást), akkor mint kisebbségben maradt kutyatulajdonos lakótárs bírósághoz fordulhatunk.

Kapcsolódó cikkek:
Főoldal  Ingatlanpiac  Hírháló  Magazin   Infótár  Hitelcentrum  Ügyfélkapu
2004 © Copyright Emerix Consult Kft. Minden jog fenntartva
Olvassa el! Adatédelmi nyilatkozat, Jognyilatkozat, Médiaajánlat, Impresszum